A vegán életmód és táplálkozási gyakorlat egyre divatosabb világszerte. A magyar köztudatban elterjedt a vega kifejezés, pedig ez egy homályos meghatározás, amit a vegán és vegetáriánus szavakkal sokszor felcserélnek vagy azokra egységesen értelmeznek. Annyiban azonosak, hogy a vega életvitel egy tudatos életmód és személet, nem csupán egy diéta.
Vegán vs vegetáriánus
Mindkét irányzat az állatok jogait védi, és ellenzi az állatok kihasználását, felelőtlen tartását, nagyipari tenyésztését. A legtöbb vegetáriánus azonban nem mellőzi azokat az állati eredetű élelmiszereket, amikhez nem szükséges az állatokat megölni – ilyen a tojás, méz, tej és a tejből készült termékek (vaj, tejszín, joghurt, kefír, író, sajt). Ebben az esetben fontos tényező az állatok etikus tartása és megfelelő táplálása, így a tudatos vegetáriánusok elsősorban bio állati termékeket fogyasztanak. (Részletesebben a vegetáriánus étrend bejegyzésben).
Mindkét mozgalom követői mellőzik az állati eredetű háztartási, lakberendezési, ruházati (bőr, szőrme) cikkeket is, és nem vásárolnak állatokon tesztelt vagy kísérletezett kozmetikai és egyéb termékeket. A vegetáriánusok azonban nem vetik el a gyapjút és selymet, mert ezek előállítása során az állatoknak nem kell szenvedni. A vegán életmódot követők azonban semmiféle állati eredetű terméket nem fogyasztanak, és otthonukban nem található állati eredetű háztartási cikk, bútor, dekorációs elem vagy ruházat.
Vegán életmód eredete
A veganizmus egy szigorú életmód, amely leginkább a táplálkozási gyakorlatban nyilvánul meg, és itt szakadt több ágazatra is az elmúlt években. Érdemes tudni, hogy a vegetáriánus kifejezés 1839 óta használt, annak ellenére, hogy a vegetarianizmus koncepciója már az ókori Indiában, Egyiptomban és az ókori görög civilizációkban is létezett. Az ó-egyiptomi papok, a perzsa Zarathustra hívei, továbbá híres ókori görög filozófusok és orvosok (Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz, Hippokratész) vegetáriánus életmódot folytattak, mert felismerték a növényi-alapú étrend pozitív hatását az emberi szervezetre és tudatra, illetve úgy vélték, hogy az emberiség erkölcsi felelősséggel tartozik az állatok iránt. A hindu és a buddhizmus vallások követői is évezredek óta vegetáriánusok. A Hinduizmusban fontos elv az állatok iránti erőszakmentesség (ahimsza), míg a buddhisták hisznek a lélekvándorlásban, így vallásuk egyik alapköve az állatok tiszteletben tartása.
Veganizmus
A veganizmus egy relatívan új irányzata a vegetarianizmusnak. 1944-ben Donald Watson hozta létre Angliában ez első Vegán Társaságot, eredetileg „tejtermék nélküli vegetáriánus” jelentéssel. 1951-ben vált egy olyan elméletté, amely szerint „ az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni”. A brit Vegán Társaság jelenlegi hivatalos definíciója szerint: „A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire lehetséges és megvalósítható –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból, továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes alternatívák növekedését és használatát az emberek, állatok és a környezet érdekében. Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű termékeket.„
Az elmúlt tíz évben azonban az eredeti etikai veganizmus tovább fejlődött, pontosabban két újabb ágazata alakult ki.
1) Környezetetvédelmi veganizmus
A környezetvédelemi Zöld mozgalom a 70-es években indult el, és nekik köszönhetően az új évszázad (évezred!) elején már közismertté váltak a globális felmelegedés, környezetbarát, ökológiai lábnyom, klímaváltozás kifejezések. 2018-ban, ismételten Angliában, megalakult az Extinction Rebellion (XR) globális mozgalom, amely klíma- és ökológiai vészhelyzetet hirdetett ki. Álláspontjuk szerint a bolygónk egy katasztrófa felé tart, amelynek okozói közé tartozik a globális túltermelés, a környezetromboló intenzív állattenyésztés és az ipari mezőgazdáság. A zöld mozgalmakat követők célja a megfelelő ökológiai gazdálkodás és a környezettudatos életmód. Többségük húsmentes vagy vegán étrendet követ olyan alapanyagokra, élelmiszerekre alapozva, amelyek szezonálisak, helyi termelőktől származnak és természetet kímélő ökomódszerekkel készülnek.
2) Étrendi veganizmus
Az elmúlt évtizededben egyre több független, tudományos alapú kutatás támasztja elő a vegán étrend pozitív hatását az emberi szervezetre. Amerikában 2017-ben megjelent Dr Michael Greger How not to die (Hogy ne halj meg) című könyve, amely egy éven belül világhírűvé vált, és több ezer olvasó tért át vegán étrendre. A könyv összefoglalja azokat a független tudományos kutatásokat és tanulmányokat, amelyek bizonyítják, hogy a növényi alapú étkezés megelőzheti és visszafordíthatja számtalan betegség és a korai halál okozóit. Ez a táplálkozási gyakorlat eleinte „clean eating” majd WFPB (Whole Food Plant-Based) címkék alatt terjedt el, de manapság ezt az irányzatot követő vegánok növényi-alapú (plant-based) étrendnek hívják, a vegán szót elhagyva.
Vegán étrend
Mindhárom vegán ágazat alapköve a növényi alapú étkezés. Ennek ellenére a három vegán irányzatot képviselők étrendje eltérő, hiszen mindegyiknek más a motivációja. Erről részletesen a következő cikkben lehet olvasni. Vegán étrend>>
Kapcsolatos cikkek