>> A chili paprika ma már a világ egyik legismertebb fűszernövénye, pedig eredetileg kizárólag Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Az amerikai kontinens felfedezését követően a spanyolok és a portugálok vitték el Európába, majd onnan Ázsiába és Afrikába. Néhány évszázad alatt szinte minden kontinens konyhájának meghatározó alapanyagává vált.
Ma már nehéz lenne elképzelni a mexikói, thai vagy indiai ételeket chili nélkül, de ugyanígy fontos szerepet játszik a kínai, koreai, török, perzsa és számos mediterrán konyhában is. A chili nem csupán csípősséget ad az ételeknek: minden fajta saját aromával, gyümölcsös, füstös vagy éppen citrusos ízvilággal rendelkezik. Ezért ugyanaz a recept egészen más karaktert kap attól függően, hogy melyik paprikát használjuk.
Mitől csípős a chili?
A chili erejét a kapszaicin nevű vegyület adja, amely nem íz, hanem hő- és fájdalomérzetet vált ki. A csípősséget a Scoville-skálán (SHU) mérik. Minél magasabb ez az érték, annál erősebb a paprika.
Érdekesség, hogy a csípősség nem feltétlenül jár együtt intenzívebb aromával. Számos enyhébb chili rendkívül gazdag gyümölcsös vagy füstös ízvilággal rendelkezik, ezért a profi szakácsok nemcsak az erősség, hanem az aroma alapján is választanak.
A legismertebb chili paprikák:
- Jalapeño – a világ legismertebb chili paprikája. Mexikóból származik, közepesen csípős, vastag húsú paprika, amelyet frissen, savanyítva vagy grillezve is használnak. A füstölt változat a chipotle.
- Serrano – a jalapeñónál kisebb, de jóval csípősebb fajta. Friss salsákban és csípős mártásokban gyakran használják.
- Poblano – nagy méretű, enyhe csípősségű paprika. A mexikói konyha egyik klasszikusa, amelyet gyakran töltenek meg sajttal vagy hússal. Szárítva ancho néven ismert.
- Ancho – a szárított poblano paprika. Enyhén csípős, kissé édeskés, mazsolára és aszalt szilvára emlékeztető aromájú. Sok hagyományos mexikói szósz alapja.
- Guajillo – Mexikó egyik legfontosabb szárított chilije. Közepesen csípős, gyümölcsös, enyhén füstös ízű, ezért számos mole és salsa készül belőle.
- Chipotle – füstölt és szárított jalapeño. Gazdag, füstös aromája miatt barbecue-ételekhez, mexikói mártásokhoz és pácokhoz is kiváló.
- Habanero – a Karib-térségből és a mexikói Yucatán-félszigetről származó fajta. Rendkívül csípős, ugyanakkor meglepően gyümölcsös aromájú, amely citrusos és trópusi gyümölcsös jegyeket is hordoz.
- Scotch Bonnet – a Karib-szigetek legismertebb chilije. Hasonló erejű, mint a habanero, de kissé édesebb, gyümölcsösebb ízű. A jamaicai jerk fűszerezés és számos karibi étel alapvető hozzávalója.
- Bird’s Eye chili – Thai chili néven is ismert, ugyanis a thai konyha legismertebb paprikája, és a vietnámi és laoszi konyha egyik legfontosabb alapanyaga is. Apró mérete ellenére rendkívül csípős, ezért curryk, levesek és saláták egyik legfontosabb összetevője.
- Cayenne – hosszú, vékony paprika, amelyet leggyakrabban szárítva és őrölve használnak. Bár sokan “cayenne borsnak” nevezik, valójában nem bors, hanem chili paprika. Finom, egyenletes csípőssége miatt az egyik legelterjedtebb őrölt chili a világon. Cayenne chili paprika>>
- Fresno – kinézetre hasonlít a jalapeñóra, de érettebb állapotban édesebb, gyümölcsösebb ízű. Gyakran használják salátákban és salsákban.
- Anaheim – enyhe csípősségű, nagy méretű paprika, amelyet főként grillezve vagy töltve készítenek.
- Kashmiri chili – az indiai konyha kedvelt chilije. Viszonylag enyhe, viszont intenzív vörös színt ad az ételeknek, ezért currykhez és mártásokhoz gyakran használják.
- Bhut Jolokia (Ghost Pepper) – az indiai Assam államból származó paprika hosszú ideig a világ legerősebb chilije volt. Rendkívül óvatosan kell bánni vele.
- Aji Amarillo -a perui konyha legismertebb paprikája. Közepesen csípős, enyhén gyümölcsös ízű, számos hagyományos perui étel alapanyaga.
- Rocoto – szintén Peruból származik. Vastag húsú, rendkívül aromás paprika, amelyet gyakran töltenek meg.
- Erjingtiao – a kínai konyha kedvelt chili paprikája, amelyet főként a szecsuáni ételekhez alkalmaznak. Közepesen csípős, aromás paprika, amely kiválóan alkalmas szárításra és chiliolaj készítésére. A szárított Tien Tsin (Tianjin) számos wokban készült fogás és csípős szósz alapja.
- Gochugaru – a koreai konyha alapfűszere. Inkább aromás, mint rendkívül csípős. A kimchi és a gochujang elkészítéséhez nélkülözhetetlen.
- Aleppo paprika – Szíria és Törökország hagyományos chilije. Enyhén csípős, kissé füstös, mazsolára emlékeztető aromával rendelkezik.
- Piri-Piri (Peri-Peri)– az afrikai madárszem chili egyik legismertebb változata. Mozambikban és Dél-Afrikában terjedt el, de portugál közvetítéssel vált világhírűvé.
- Carolina Reaper – jelenleg a világ egyik legerősebb chili paprikája. Csípőssége meghaladhatja a 2 millió SHU értéket, ezért elsősorban különleges szószokban és extrém csípős ételekben használják.
Friss, szárított és füstölt chili
Nemcsak a chili fajtája számít, hanem az elkészítési módja is. A friss chili élénk, ropogós és citrusos aromát ad az ételeknek. A szárítás koncentrálja az ízeket, míg a füstölés teljesen új karaktert kölcsönöz a paprikának. Számos ismert chili valójában ugyanannak a paprikának egy másik feldolgozási formája:
- jalapeño → chipotle (füstölt, szárított)
- poblano → ancho (szárított)
- mirasol → guajillo (szárított)
A chili szerepe a világ konyháiban
Bár a chili Amerikából származik, ma már szinte minden kontinens gasztronómiájának része.
- Mexikó – a chili őshazája, ahol több száz különböző fajtát termesztenek. A legtöbb hagyományos étel tartalmaz valamilyen friss, szárított vagy füstölt chilit. A mexikói konyha elsősorban jalapeñót, poblanót, anchót, guajillót, chipotlét és habanerót használ.
- Thaiföld – a thai konyha egyik legfontosabb alapanyaga a Bird’s Eye chili. A csípősséget mindig az édes, savanyú és sós ízek egyensúlyában alkalmazzák.
- India – a világ egyik legnagyobb chili-termelője. A különböző régiók más-más paprikafajtákat használnak a currykhez és fűszerkeverékekhez. Az indiai konyhában a friss zöld chili és a Kashmiri chili egyaránt gyakori, attól függően, hogy inkább színt vagy erősebb csípősséget szeretnének elérni. Indiai receptek>>
- Kína – A szecsuáni és hunani konyha bőkezűen bánik a chilivel. A szecsuáni ételek különlegessége, hogy a szárított vörös chili mellett szecsuáni bors is kerül beléjük, amely zsibbasztó érzetet ad az ételeknek. Kínai receptek>>
- Korea – A koreai konyha nélkülözhetetlen alapanyaga a gochugaru, amely a kimchi és számos hagyományos étel alapja.
- Perzsia És Közel-kelet – A török és a közel-keleti konyha inkább az enyhébb, aromás paprikákat részesíti előnyben, amelyekből pehely, szárított vagy őrölt változat készül. Ezek elsődleges szerepe nem a rendkívüli csípősség, hanem az ételek gazdagabb ízének és színének kialakítása. Az egyik legismertebb fajta az Aleppo chili, amely számos közel-keleti fogás fontos alapanyaga.
- Karib-térség – A karibi konyha a habaneróra és különösen a Scotch Bonnet chilire épül, amely számos jamaicai és trinidadi étel meghatározó összetevője.
- Észak-Afrika -Tunéziában, Marokkóban és Algériában a chili legismertebb formája a harissa, amely többféle szárított chili és fűszer keverékéből készül.
- Dél-Afrika – A portugál hatásnak köszönhetően a Piri-Piri szósz és chili a dél-afrikai konyha egyik legismertebb ízesítője.
- Európa – Bár a chili nem őshonos Európában, több ország is saját fajtákat és felhasználási módokat alakított ki. A spanyol és portugál konyha jóval visszafogottabban használ chilit, de több füstölt paprika és csípős paprika is innen vált ismertté. A portugál hajósok jelentős szerepet játszottak a chili elterjesztésében Afrikában és Ázsiában. Spanyolországban a guindilla és a padrón paprika, Olaszországban pedig a peperoncino vált a helyi konyha meghatározó alapanyagává. Magyarországon elsősorban a hegyes erős paprika és az abból készült őrlemények terjedtek el. Bár ezek botanikailag szintén chili paprikák (Capsicum annuum), a magyar konyhában inkább a paprika sajátos íze dominál, nem a szélsőséges csípősség.
Hogyan válasszunk chilit?
Nem mindig a legerősebb paprika a legjobb választás. A különböző fajták eltérő aromával rendelkeznek: egyesek gyümölcsösek, mások füstösek vagy földes ízűek. Az autentikus receptekhez érdemes azt a chilit használni, amelyet az adott ország hagyományosan alkalmaz.
Ha friss, üde ízt szeretnénk, válasszunk friss paprikát. A szárított chilik mélyebb, koncentráltabb aromát adnak, míg az őrölt chili gyors és praktikus megoldás a mindennapi főzéshez. A csípősséget mindig fokozatosan érdemes adagolni, mert utólag már nehéz csökkenteni.
Tárolás
A friss chili néhány napig hűtőszekrényben tartható. A szárított paprikák hónapokig megőrzik minőségüket légmentesen záródó edényben. A fagyasztás szintén jó megoldás, különösen a thai és mexikói fajták esetében.
A chili paprika ma már a világ gasztronómiájának egyik legfontosabb alapanyaga. A különböző chili paprika fajták nemcsak csípősségükben, hanem aromájukban, felhasználásukban és kulturális szerepükben is jelentősen eltérnek egymástól. A megfelelő chili kiválasztásával ugyanaz az étel egészen más karaktert kaphat, ezért érdemes megismerni a legismertebb fajtákat és azok felhasználási lehetőségeit.
