Az allergia, érzékenység és intolerancia kifejezéseket nagyon sokan összekeverik, sőt szinonimaként alkalmazzák. Az ételallergia és az ételérzékenység közötti alapvető különbség a szervezet reakciója – allergia esetén az immunrendszer okozza a reakciót, míg érzékenység vagy intolerancia esetében a reakciót az emésztőrendszer váltja ki. (Részletesebb magyarázat és információ az ételallergia, érzékenység és intolerancia bejegyzésben található.)
Sajnos a „gluténérzékenység” még zavarosabb – felcserélve használják sokan a lisztérzékenységgel és a cöliákiával is.
Lisztérzékenység
A lisztérzékenység esetében nem a gluténre, hanem a búzalisztre vagyunk érzékenyek, amit megfelelő diétával lehet korrigálni. A lisztérzékenység számos tünetet okozhat, köztük hasmenést, hasi fájdalmat és puffadást.
Egyéb gluténtartalmú gabonaféléket lehet fogyasztani pl rozs, árpa, zab. A lisztérzékenységben szenvedőket nem fenyegeti az anafilaxia.
Gluténérzékenység
- A gluténérzékenység általában valamilyen emésztőrendszert érintő betegség. Kialakulhat többszörös vagy hosszútávú antibiotikumos kezelés után, aminek hatására a bélfal áteresztő képessége megnő és a tápanyagok félig emésztetlenül kerülnek a szervezetbe. Erre az immunrendszer védekező mechanizmussal válaszol.
- A gluténérzékenység kialakulhat gyerekkorban és felnőttkorban is.
- A tünetek általában a glutén-tartalmú étel fogyasztása után néhány órán belül jelentkeznek, amik általában emésztőrendszeri problémák.
- A gluténérzékenység nem károsít egyéb szerveket.
- Glutén-mentes étrend követése és probiotikum rendszeres szedése segít a tünetekben, sőt hosszú távon teljes vagy részleges gyógyulást eredményezhet.
Cöliákia
- A cöliákia nem glutén érzékenység, nem allergia, hanem egy autoimmun betegség. A cöliákia egy örökletes, genetikailag meghatározott betegség, amely bármely életkorban kialakulhat és utána életreszóló.
- Egy olyan kóros állapot, amikor a szervezet nem tudja feldolgozni a glutént, és az immunrendszer válaszként megtámadja a saját szöveteit a gluténben található gliadin fehérjére reagálva (ebben hasonlít az allergiára). Ez hosszútávon a bélbolyhok pusztulásához és a vékonybél károsodásához vezet, ami megakadályozza a tápanyagok felszívódását és állandó gyulladást eredményez.
- Sajnos a panaszok sokszor a glutén-tartalmú ételek fogyasztása után napokkal, sőt, akár hetekkel később jelentkezhetnek, így sokszor nehéz diagnózist készíteni. A tünetek gyakran tartalmaznak emésztőrendszeri problémákat, valamint az emésztőrendszerrel nem összefüggő problémákat, például ízületi fájdalmat és fejfájást.
- A betegség egyéb szervekre is kihathat, pl. károsíthatja a csontrendszert, bőrt; vashiányt, cukorbetegséget és pajzsmirigy problémákat is okazhat – sokszor ezen betegségek kialakulása során fedezik fel az orvosok a cöliákia jelenlétét.
- Cöliákiában szenvedőket nem fenyegeti az anafilaxia.
- Figyelem: vérvizsgálattal nem lehet egyértelműen a cöliákiát kimutatni. A pozitív laborlelet nem mindig utal valós betegségre, pl Crohn-betegségben is szenvedhetünk (amely hasonló panaszokkal jár). Ugyanakkor negatív szerológia ellenére is lehet valaki cöliákiás. Pontos diagnózishoz endoszkópos vizsgálat és szövetminta szükséges.
Bár a cöliákia jelenleg nem gyógyítható, szigorú gluténmentes étrenddel kordában tartható. Ezekben a bejegyzésekben sok hasznos információ és recept található egy gluténmentes étrend kialakításához: