Szőlő receptek

A szőlő az egyik legősibb és legkedveltebb gyümölcs, amely nemcsak friss fogyasztásra, hanem bor, must, lekvár és különféle szőlő receptek alapanyagaként is nélkülözhetetlen. Magyarország borkultúrája és gasztronómiája szorosan összefonódik a szőlő termesztésével, hiszen a Kárpát-medence éghajlata és talajadottságai különösen kedveznek a szőlőfajták gazdag választékának. A szőlő nemcsak finom, hanem rendkívül egészséges is, tápanyagai és antioxidánsai révén számos jótékony hatással bír a szervezetre.

A szőlő eredete

A szőlő története több ezer évre nyúlik vissza. Régészeti leletek szerint már Kr. e. 6000 körül termesztették a Kaukázus vidékén és a Közel-Keleten. Innen terjedt el fokozatosan a Földközi-tenger térségében, majd Európában, különösen a római birodalom idején vált népszerűvé. Magyarországon a honfoglalás korától kezdve termesztik, de a nagyobb lendületet a rómaiak és a középkori kolostorok adták meg a szőlőkultúrának. A magyar borvidékek – mint Tokaj, Villány, Eger és Balaton-felvidék – ma is világszerte ismertek, és mindez a kiváló szőlőalapanyagnak köszönhető.

A szőlő fajtái – nemzetközi és magyar típusok

A világon több mint 10 000 szőlőfajta ismert, melyeket alapvetően csemegeszőlőkre és borszőlőkre osztunk.

Nemzetközi szőlőfajták

A legismertebb nemzetközi borszőlőfajták közé tartozik a:

Cabernet Sauvignon – testes, sötét bogyójú fajta, a vörösborok királya;
Merlot – lágy, gyümölcsös ízvilágú borokat ad;
Pinot Noir – elegáns, komplex vörösborok alapja;
Chardonnay – a legnépszerűbb fehérborszőlő, pezsgőkhöz is kiváló;
Sauvignon Blanc – friss, gyümölcsös és illatos fehérborokat ad.

Magyar szőlőfajták

A magyar szőlőfajták különleges ízvilágukkal és karakterükkel emelkednek ki. Magyar szőlőfajtákból rengeteg létezik, a legismertebbek:

Furmint – a Tokaji borok alapja, nemzetközi hírű fajta;
Hárslevelű – illatos, mézes aromájú fehérborszőlő;
Kékfrankos – a legelterjedtebb magyar kékszőlő, karakteres és savas borokat ad;
Kadarka – ősi fajta, amit már a török korban is ismertek, a bikavér egyik alkotója;
Cserszegi Fűszeres – illatos, fűszeres, könnyed fehérborokat adó modern magyar nemesítés.

Tovább megemlítésre méltó még az olaszrizling, kéknyelű, ezerjó, Juhfark, Irsai Oliver, Attila, és az ősi Piros Bakator, Demjén szőlőfajták is.

Csemegeszőlő fajták

A csemegeszőlő-fajták a szőlő azon típusai, amelyeket elsősorban friss fogyasztásra nemesítettek, nem pedig borkészítésre. Magyarországon a csemegeszőlő-fajták termesztése hosszú hagyományra tekint vissza, és ma is sokféle, ízben, színben és érési időben eltérő fajta közül választhatunk. Ezek a szőlők általában nagy szeműek, vékony héjúak, lédúsak és édesek, sok esetben mag nélküliek, így különösen kedveltek a fogyasztók körében. A legismertebb csemegeszőlő-fajták közé tartoznak:

Csabagyöngye: Magyar nemesítésű, korai érésű csemegeszőlő, amely már július végén – augusztus elején fogyasztható. Kicsi, sárgásfehér bogyói édesek, muskotályos aromájúak. Koraisága miatt a magyar piac egyik legelső szőlője minden évben.
Pölöskei muskotály: Magyar nemesítésű, középkorai érésű fajta, nagy fürtökkel és aranysárga bogyókkal. Íze rendkívül édes, zamatos és muskotályos, húsa roppanós, héja vékony. Friss fogyasztásra, desszertekhez és gyümölcstálakhoz egyaránt kitűnő. Jól szállítható és sokáig eltartható, így a piacokon is gyakran kapható.
Fehér Chasselas (Császárszőlő): Klasszikus európai csemegeszőlő, amelyet régóta termesztenek Magyarországon is. Aranysárgás színű, enyhén muskotályos, kellemesen édes fajta, közepes méretű fürtökkel. Finom asztali szőlő, amely friss fogyasztásra és gyümölcssalátákhoz is ideális.
Piros Chasselas: A Fehér Chasselas közeli rokona, pirosas-lilás bogyókkal és kissé fűszeresebb, karakteresebb ízvilággal. Korai érésű, mutatós megjelenésű, ezért gyakran díszítőelemként is használják gyümölcstálakon és desszertekben.
Pannónia kincse: Középkorai érésű, nagy fürtű és nagyszemű, roppanós húsú fajta. Kellemesen édes, frissítő ízvilágú, jó szállíthatósága miatt a piacokon és áruházakban is kedvelt.
Afuz Ali (Afuz Alié): Klasszikus nagyszemű, hosszúkás bogyójú fajta, sárgászöld színnel. Igazi látványos asztali szőlő, melyet gyakran exportálnak is. Hosszú ideig eltartható, ezért sokan kedvelik tárolásra is.
Italia: Késői érésű, nagyon illatos, muskotályos szőlőfajta. Aranysárga színe és zamatos húsa miatt az egyik legfinomabb csemegeszőlő, ezért friss fogyasztásra és díszítésre egyaránt keresett fajta.
Sultana (Thompson Seedless): Világos, magnélküli csemegeszőlő, amelyből gyakran mazsolát (aranymazsolát) is készítenek. Enyhe, édes íze és puha húsa miatt gyerekeknek, diétázóknak és egészséges nassolnivalóként is tökéletes.
Cardinal: Nagy szemű, pirosas-lilás bogyójú fajta, kellemesen édes és enyhén savas, ami frissítővé teszi. Korai érésű, és jól bírja a szállítást, ezért a piacokon az egyik leggyakrabban kapható csemegeszőlő.
Favorit: Hazai nemesítésű, nagyméretű, tömött fürtű fajta, amely kellemesen édes és lédús. Jó ellenálló képessége miatt sok házikertben megtalálható.
Palatina (Korai piros vénusz): Nagyon édes, mag nélküli, rózsaszínes-piros bogyójú fajta, amely a gyerekek kedvence. Korai érésű, és könnyen termeszthető a házikertekben is.
Nero: Dekoratív, sötétkék, majdnem fekete bogyójú szőlő, amely egyszerre esztétikus és finom. Kellemesen édes, enyhén fűszeres ízű, ezért gyümölcstálak, desszertek és sajtok mellé remek választás.
Estér: Magyar nemesítésű fajta, amely mag nélküli, roppanós húsú, enyhén muskotályos ízű. Hosszú ideig a tőkén tartható, ezért a termelők kedvelik.

Szőlő vásárlása és tárolása

Friss szőlő vásárlásakor figyeljünk arra, hogy a fürtök tömörek, ép szeműek és feszes héjúak legyenek. A bogyók színe a fajtától függően lehet zöld, piros, kék vagy fekete, de mindegyik esetben kerülni kell a fonnyadt vagy sérült szemeket.
A szőlőt hűvös, száraz helyen vagy hűtőben érdemes tárolni. Hűtve akár 5–7 napig is megőrzi frissességét. A mosást célszerű csak fogyasztás előtt elvégezni, hogy ne sérüljön a héj és ne induljon be a romlási folyamat.
A szőlő fagyasztva is eltartható, így egész évben élvezhetjük vitaminjait.

A szőlő tápértéke

A szőlő nemcsak finom, hanem igazi vitaminbomba is. Gazdag A-, B- és C-vitaminban, valamint tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot és vasat.

Szőlő jótékony hatásai:

A szőlőkúrák és a szőlőlé fogyasztása a természetes egészségmegőrzés egyik kedvelt formája világszerte, a népgyógyászatban is régóta alkalmazzák a szőlőt és különböző részeit.

A héjában és a magjában található polifenolok, rezveratrol és antioxidánsok erősítik az immunrendszert, védik a szívet és lassítják az öregedési folyamatokat.
A rezveratrol csökkenti a koleszterinszintet és javítja a vérkeringést, így védi a szív- és érrendszert.
Antioxidáns hatású, ugyanis megköti a szabad gyököket, így segíti a sejtek megújulását.
A rosttartalma serkenti a bélműködést és segíti az emésztést.
A szőlőlé és a friss gyümölcs támogatja a máj működését, ezért ideális méregteleníté A „szőlődiéta” – vagyis néhány napos szőlőkúra – méregtelenítő hatása miatt a wellness- és egészségprogramok kedvelt eleme.
A szőlőlé természetes energizáló ital, amely segít a fáradtság leküzdésében.
A szőlőmagolaj és kivonatai fiatalítják, szépítik a bőrt. Továbbá gyulladáscsökkentő és vérnyomás-szabályozó hatású.
A szőlőlevél-tea enyhítheti a visszérpanaszokat.

Szőlő felhasználása

A szőlő felhasználása rendkívül sokoldalú. Fogyasztható frissen, aszalva (mazsola formájában), préselve (must, bor, szőlőlé) vagy feldolgozva (lekvár, dzsem, szósz).
Frissen gyümölcssaláták eleme, zabkása és desszertek feltéte lehet. Továbbá pohárkelyhekben és sajtok mellé is használhatjuk.
Sülve nagyszerű húsok mellé vagy sült camembert kiegészítőjeként.
Gyümölcsös sütemények és desszertek alapanyag is lehet.

Bor felhasználása

A bor nemcsak ital formájában értékes, hanem számos étel, fűszer és alapanyag készül belőle – mind a gasztronómiában, mind az élelmiszeriparban.

A bor kiváló ízfokozó és pácoló alapanyag, mivel a benne lévő savak és alkohol segítik a húsok porhanyóssá válását. A boralapú mártások klasszikus elemei a nemzetközi és a magyar konyhának is, pl pörköltek és raguk készítéséhez.
A borecet vörös- vagy fehérborból készül természetes erjesztéssel, amely rengetg receptt fontos alapanyaga.
A borászati melléktermékekből készül szőlőmagolaj és borkivonat, melyek antioxidánsokban gazdagok, és gyakran használják kozmetikumokban és egészségmegőrző készítményekben.
A borzselé egy gasztronómiai különlegesség: borból, cukorból és zselésítőből készül, és sajtokhoz, húsokhoz, desszertekhez kínálják.
A forralt bor a vörösbor meleg, fűszeres változata, az advent és karácsonyi ünnepek népszerű itala. Desszertekhez, süteményekhez is használható, sűrítve pedig öntetként, mázkénz is alkalmazhatjuk.
A bor lassú forralásával sűrű, ízesített sziruput készíthetünk, amely remek sajtok, húsok, vagy desszertek díszítésére.

Mazsola

A mazsola a szőlő aszalt változata, amely édes ízével és gazdag tápanyagtartalmával kiemelkedik a gyümölcsök között. Számos szőlőfajtából készülhet, mindegyik egyedi ízvilággal és felhasználási lehetőségekkel rendelkezik. A legnépszerűbb mazsolafajták közé tartozik az aranymazsola, azaz szultana, a világos, lágy és harmonikus ízű mazsola, amely tökéletes süteményekhez, kalácsokhoz, pitékhez, müzlikhez és energiaszeletekhez. A sötét mazsola karakteres, karamelles ízével kitűnő desszertekhez, főételekhez, salátákhoz és egzotikus fogásokhoz, míg a muskotály mazsola aromás, illatos változata különleges desszertek, sajtkompozíciók és likőrök ízesítője. Az Olaszrizling és Ezerjó szőlőből származó mazsola enyhén boros jellegű, kiváló ízesítője pitéknek, rizsételeknek vagy reggeli müzliknek. Az Attila szőlő aszalva harmonikus édességet ad, amelyet gyakran használnak energiaszeletekhez és kalácsokhoz, míg a Piros bakator mazsola telt, vöröses ízvilágával különleges, karakteres aromaformálója lehet édes és sós ételeknek egyaránt. Mazsolás receptek>>