By Az allergia, érzékenység és intolerancia kifejezéseket szinonimaként alkalmazzuk. Pedig teljesen eltérő betegségekről vagy kondíciókról van szó. Az ételallergia és az ételérzékenység közötti alapvető különbség a szervezet reakciója. Ételallergia esetén az immunrendszer okozza a reakciót, míg ételérzékenység vagy intolerancia esetében a reakciót az emésztőrendszer váltja ki.
Ételérzékenység – táplálékintolerancia
Nemzetközi allergológusok és immunológusok egyetértenek abban, hogy az ételérzékenység nem jelent életveszélyt. Bizonyos ételekre való fizikai reakciók gyakoriak, de ezek többségét táplálékintolerancia okozza, nem pedig allergia. Az intolerancia ugyanazokat a tüneteket okozhatja, mint az allergia, ezért az emberek gyakran összekeverik a kettőt. Csakis megfelelő orvosi vizsgálatokkal lehet kimutatni, hogy melyikben szenvedünk.
A British Allergy Foundation tanulmányi alapján az ételérzékenység és intolerancia jóval gyakoribb, mint az ételallergia. Az ételintoleranciát az emésztőrendszer működési zavara váltja ki, nem az allergénekre adott immunválasz. A tüneteket az okozza, hogy a szervezetünk képtelen megfelelően lebontani vagy megemészteni egy ételt. Ilyen például a laktóz-intolerancia, amikor a szervezet nem tudja lebontani a tejtermékekben található cukrot.
Ételintoleranciának több oka lehet:
- egy bizonyos étel teljes emésztéséhez szükséges enzim hiánya (pl laktóz intolerancia estében a laktáz enzim hiánya)
- élelmiszer-adalékanyagokra vagy tartósítószerekre való érzékenység (például szulfitokra, MSG-re vagy mesterséges színezékekre) – a reakció lehet asztma vagy légzési nehézségek
- farmakológiai tényezők, mint például a koffein vagy más vegyi anyagok iránti érzékenység
- érzékenység az egyes élelmiszerekben természetesen elforduló cukrokra, például hagymában, brokkoliban vagy kelbimbóban
Leggyakoribb ételintoleranciák: laktóz, fruktóz, NCGS, hisztamin
Az ételérzékenység tünetei változóak, de az intolerancia tünetei mindig az emésztéssel kapcsolatosak. Továbbá a tünetek általában nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-két nappal az étel elfogyasztása után jelentkeznek. Ezek a következők lehetnek:
- gáz és puffadás
- hasmenés vagy székrekedés
- hasi görcsök, bélpanaszok, IBS
- hányinger, szédülés, fejfájás
- bőrproblémák (pattanás, acne)
- fáradtság, rossz közérzet
- ízületi fájdalom
Ételintolerancia kimutatása és kezelése
Először is, ne végezzünk öndiagnózist és ne kezdjünk speciális diétába saját elgondolásunk alapján. Megfelelő tesztek (Prick, IgG, H2 kilégzés) alapján ki lehet mutatni a legtöbb ételérzékenységet, ami gyógyítható vagy megfelelő diétával kezelhető. Sok esetben az ételérzékenység egy háttérben álló bélbetegség pl (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa, IBS) tünete, így érdemes kivizsgáltatni.
Ételallergia
Az immunrendszer a szervezet védelme a veszélyes betolakodókkal szemben (pl baktériumok, gombák vagy vírusok). Ételallergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszer „veszélyesnek” azonosít egy ételben található alkotóelemet, és antitestek termelésével reagál ellene. A leggyakoribb antitest az immunglobulin E (IgE), amely az allergiát kiváltó anyaghoz kötődése során egyéb immunrendszeri sejtekből (pl hízósejtek) hisztamin kibocsájtását vált ki. A hisztamin okozza a viszketést, csalánkiütést, hasi fájdalmakat, hasmenést stb, míg anafilaxia esetében súlyos légzési és keringési zavart okoz. Tehát egy ételallergia (ellentétben az étel-intoleranciával vagy érzékenységgel) életveszélyes lehet, és az allergén kis mennyiségének lenyelése vagy akár megérintése is súlyos reakciót okozhat.
Az IgE mediálta immunreakció általában azonnali. Azonban létezik olyan allergiás reakció, amit nem IgE antitestek okoznak, hanem az immunrendszer egyéb sejtjei vagy ezek kombinációja aktiválja. A nem IgE reakciók tünetei általában később, és elsősorban a gyomor-bél traktusban jelentkeznek (pl hányás, hasmenés vagy puffadás). Ez a fajta allergiás reakció hasonlít az ételintoleranciához, így sokszor nincs diagnosztizálva, és általában ez a reakció nem életveszélyes.
Ételallergia leggyakrabban tipegőkorban jelentkezik, amit általában 10-12 éves korukra a gyerekek kinőnek. Az atopiás allergia életreszólóan megmarad, vagy az allergiás reakciók a gyerekek fejlődése során a bőrtünetek után szénanáthaként vagy asztmaként jelentkeznek.
Nyolc étel teszi ki az ételallergiák 90 százalékát: tej, tojás, hal, rákfélék, földimogyoró, dió, búza és szójabab. De sok gyerek allergiás lehet az eperre, mustárra, zellerre, szezámmagra és egyéb diókra-magvakra is.
Az ételallergia tünetei:
- Bőrreakciók: viszketés, csalánkiütés, ekcéma, dermatitis
- Emésztőrendszeri tünetek: hasfájás, hasmenés, székrekedés, haspuffadás, émelygés, hányás
- Légúti tünetek: orrlégzési nehézségek, rohamos tüsszentés, rekedtség, köhögés, asztma
- Egyéb: alvászavar, irritabilitás, migrén, fáradékonyság, testrészek duzzadása
Anafilaxia tünetei: csalánkiütés, fejfájás, orrfolyás, légutak szűkülete, vérnyomáscsökkenés, gyors pulzus, ritmuszavar, szédülés, eszméletvesztés, esetleges halál. Az aneflixiás sokk azonnali beavatkozást igényel, adrenalin injekció beadásával csökkennek a tünetek. Jó tudni, hogy az anafilaxia néha két fázisban zajlik, azaz a tünetek elmúlását követően 8-12 óra múlva kiújulás lehetséges.
Allergia kimutatása
Allergiát csakis megfelelő orvosi viszgálatokkal lehet kimutatni. Ez általában a bőrön készült Prick-teszt, amit egy IgE alapú vérvizsgálat megerősít. Az interneten kapható nyál és vértesztek NEM megbízhatóak – csakis egy allergológus által készült diagnosztika a pontos.
Allergiák kezelése
A legtöbb allergia nem gyógyítható, de kezelhető az allergén anyag elkerülésével, azaz megfelelő étrenddel.
Cöliákia
Külön megemlítést érdemel a cöliákia, ami nem glutén-intolerancia, nem is allergia, hanem egy autoimmun betegség. Lásd Gluténérzékenység és cöliákia>>
Táplálékaverzió és ételallergia trend
Mivel az ételallergiák és érzékenységek egyre elterjedtebbek és szinte “trendi”, érdemes szót ejteni a táplálékaverzió jelenségről és a divatos „allergiák” -ról is. Sokan valóban rendelkeznek ételallergiás tünetekkel, azonban a tesztek se immunreakciót se intoleranciát nem mutatnak ki. Ez a kórkép pszichés okokra vezethető vissza. Sokan azonban öndiagnosztizált ételallergiákra vagy intoleranciára hivatkozva hagynak ki bizonyos táplálékokat az étrendjükből, amely valójában egy súlycsökkentő vagy súlytartó diéta, és káros lehet az egészségre. Hatásos fogyókúra >>
